Izraeli utazásunkból három kép maradt meg legmélyebben bennem. Az egyik a metszőollóval és fűnyíróval precízre nyírt haifai Bahai’i kertek látványa, a másik jeruzsálem háztetőinek és templomtornyainak sora, végül a Holt-tenger melletti Ein Gedi kibuc egyik alapítójának széles kézmozdulata, ahogy körbemutat a sivatagba varázsolt oázis páratlan növényei között.
De haladjunk időrendben, és tegyünk egy képzeletbeli utazást a Szentföldön, a teljes- ség igénye nélkül. A repülőgép bő háromórás út után száll le Tel-Avivban, kirándulásun- kat a tengerparti várossal egybeépült jaffa egykori kikötőjében kezdjük. Sétánk során rögtön elmerülünk a történelmi emlékekben, az egyik épület falán furcsa kereszt: ez egy örmény keresztény templom. Közben Bod- rogi Zsuzsa idegenvezető Jónás és a cethal történetét meséli, amely a Biblia szerint itt esett meg. útközben csíkos kaftánba öltözött arab férfi frissen facsart gránátalma levét kínálja, amott fehérbe öltözött menyasszonyt fényképeznek az ódon falak tövében. A jaffai óvárosban kiváló ócskapiacot is találunk.
A fehér város
A tengerpartról alaposan szemügyre vesszük az Izrael pénzügyi, gazdasági központjának számító Tel-Aviv magasba nyúló tornyait: mini-Manhattan a Földközi-tenger part- ján. A fejlődés megdöbbentő iramú, nyolc- tíz évvel ezelőtt még feleennyi toronyház emelkedett a magasba. Ugyanakkor nem ész nélkül fejlesztenek, a felhőkarcolók és a tengerpart között több kilométer hosszú sétány és ingyenes homokos strand húzódik, ez a terület a dzsoggingolók, kerékpárosok és mindenféle sportolók terepe. A testkultúra gyakorlóinak nagyságrendje megdöbbentő, kora reggeltől késő estig ezrek mozgatják meg izmaikat a vízben és a parton.
Tulajdonképpen nem túl nehéz dolog formában tartania magát az embernek Iz- raelben. A sportos életmód mellett az sem utolsó szempont, hogy az étkezések során rengetegféle salátát és zöldségfélét kínálnak, de reggel a tejtermékek választéka is kime- rítő. Délben a legtöbben egy shwarmát vagy valamilyen lepényfélét tolnak be, a vacsora során pedig a mártogatós, zöldséges elő- ételek tömegét végigkóstolva sokszor már meg sem bírjuk enni a húsos főételt vagy a desszertet.
Tel-Avivban aztán az egykori júdea vitatott származású királyáról, Heródesről elnevezett szálloda tizedik emeleti szobá- jának ablakából éjjel-nappal csodálhatjuk a kilométer hosszan elnyúló, gyönyörű ho- mokos tengerpartot és a felhőkarcolókat.
Tel-Avivnak megannyi arca van, nevezik „fehér város”-nak is rengeteg fehérre fes- tett art deco stílusú épülete miatt. Érdekes hangulatú például a Newe Tzedek városrész, ahová a túlzsúfolt jaffából kiköltözők kezdtek először letelepedni még az 1870-es években. A környék később sokat veszített patinájából, de az utóbbi időben korhű módon helyreál- lították az épületeket, így ma élvezet sétálni a régi utcákon.
Imádkozás az utcasarkon
Utunk során érintsük a Carmel piacot, ahol igazi kultúrsokk éri az embert: illatok, zajok, árusok hada és tömeg fogad. Zöldségek, gyümölcsök, ruhák, a sarkon vallásos zsi- dók segítenek imádkozni az arrajáróknak: karjukra csavarják a tfilint, kezükbe nyom- ják az imakönyvet. A Carmel piac forgataga után megkönnyebbülést ad a szomszédos Nahalat Binyamin utcán hosszan elnyúló kézművesbazár, itt az üveg-, bőr- és pa- pírmaséművészek kínálnak ajándékféléket.
Tel-avivi városnézésünk nem lehet teljes a híres juppikörnyék, a Rothschild Boulevard felkeresése nélkül. A város arculatát megha- tározó art deco paloták szegélyezik az utat, ezek földszintjén vagy szuterénjében étter- mek, bárok sorakoznak. A helyi aranyifjak és párjaik itt múlatják az időt, például a Benedict nevű kultikus helyen, amely 24 órán át csak reggelivel szolgálja ki a bulizásban megéhe- zett vendégeket.
Ha mégsem itt vacsoráznánk, jó válasz- tás lehet az egykori kikötőben kialakított ká- véházi, dizájn- és éttermi negyed valamelyik étterme vagy egy igazi kuriózum, a közel- múltban átadott, teljesen megújított egykori „templomos” környék, Sharona. Első hallás- ra azt gondoltam, oké, persze, jeruzsálem felé menet megfordultak erre a templomos lovagok, innen a név. Aztán kiderül, hogy nem, ez egy német keresztény szekta volt, amelynek tagjai annyira komolyan vették a Bibliát, hogy kiköltöztek a Szentföldre az 1800-as évek vége felé. Itt takaros német házakat építettek maguknak, és boldogan éltek a nácizmus koráig, amikor elkövették azt a hibát, hogy kitették a horogkeresztes zászlót. Hazapaterolták őket, és épületeik üresen maradtak. Csak a közelmúltban újí- tották meg az egész környéket, amely ma tele van éttermekkel, parkokkal, bárokkal, játszóterekkel.
Vízvezeték, latrina és minaret
Két tel-avivi éjszaka után északnak vesszük az irányt, a legjelentősebb izraeli kikötő, Haifa felé. útközben megállunk a Heródes király által építtetett Ceasarea romváro- sánál, ahol ókori színházat, kőfaragványo- kat, vízvezetéket, szobrokat és helyreállított latrinákat láthatunk. Az egykori stratégiai kikötőt komoly mérnöki munkával hozták létre, a víz alatt megkötni képes maltert használtak. Egy dolgot nem tudtak az ókori építők: itt, a Földközi-tenger alján fut egy törésvonal, ezért rendszeresek a földren- gések. így aztán az ókori világcsodának számító kikötő, ahonnan nyolc nap alatt eljutottak a hajók Rómába, néhány évszá- zad alatt tönkrement, elárasztotta a víz és az iszap. A romok között találunk egy ap- rócska minaretet, amelyet a XIX. század második felében Boszniából kivonuló bos- nyák törökök építtettek. Ceasarea történetét néhány perces multimédiás vetítésen is megismerhetjük.
Keresztes lovagok a föld alatt
A Haifai-öböl északi oldalán egy másik, gaz- dag történelmi múlttal rendelkező várost ta- lálunk, Akkót. A vastag, néhol 60 méter széles falakkal körülvett városban egy-két napot is könnyedén eltölthetünk, annyi a látnivaló. A főníciaiak által kialakított kikötőbe a XII– XIII. században zarándokok és keresztes lovagok érkeztek, később ez volt a Szent Já- nos ispotályos lovagrend központja. II. Endre magyar király is megfordult itt, aki a korabeli leírások szerint olyan szörnyű állapotokat ta- lált az Akkó alatt húzódó, a keresztes lovagok által elkezdett – később Jezaar pasa által befejezett – föld alatti birodalomban, hogy inkább a szomszédos vízimalmoknál szállt meg kísérőivel, ahol a keresztesek cukorná- dat őröltek. Ez a világ egyik legrégebb óta folyamatosan lakott városa, amely a várfal szélessége, valamint műemlékeinek sokasá- ga miatt az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. További különlegessége, hogy az óváros lakóinak többsége izraeli arab. Egy he- lyi arab kifőzdében ebédelni kihagyhatatlan élmény, a helyi saláták, savanyúságok nem csupán fűszeres ízükkel, hanem meghök- kentő színükkel is elkápráztatnak.
Világbékét hirdető csodapark
Akkótól csak egy ugrás a Carmel-hegy lábá- nál fekvő Haifa, Izrael harmadik legnagyobb városa, második legforgalmasabb kikötője. A hegy büszkén magasodik a kikötő fölé, a vízen óceánjárók és hatalmas teherhajók várják a kirakodást. Csodálatos látvány tárul a szemünk elé a hegyoldalba épült szállodákból, ugyanakkor lentről, a partról is lenyűgöző a hegyoldal látványa. Ott található ugyanis egy, az iszlámból eredő, viszonylag fiatal, ámde egyre népszerűbb vallás, a Bahai glo- bális központja és egyik legszentebb helye. A Bahai vallás követői a béke és a harmónia hírnökei, a vallásalapító példaképének te- kintett XVIII. századi prédikátor, a Báb sírja körül olyan függőkertet építettek, amelynek messze földön nincs párja. A vallás alapító- ja egy Bahá’u’lláh nevű kereskedő volt, akit a perzsa uralkodó 1850 környékén az akkori ottomán birodalomba száműzött. Kezdetben a börtönben raboskodott Akkóban a látnok, később viszonylag szabadon mozgott a vá- rosban, és élénk kapcsolatot tartott fenn a világ minden részén élő híveivel. A kertet bárki megtekintheti fentről, de belépniük csak a híveknek szabad.
Hűsítő fuvallat a dombtetőn
A tengerparti párás hőség után üdítő érzés megérkezni a 600 méteres magasságban fekvő izraeli fővárosba. A jó hat-hét fokos hőmérséklet-különbség mellett az állandóan fújdogáló szél is kellemessé teszi a jeruzsá- lemi városnézést. Márpedig sejthető, hogy jeruzsálem óvárosában órákat, sőt napokat tölthetünk sétálva, történelmi és vallásos emlékhelyeket látogatva. Az óvárost vastag várfalak veszik körül, a benne található négy, egymástól jól elkülönülő városnegyedet ka- pukon keresztül közelíthetjük meg. A jaffa- kapun belépve például az örmény negyedben találjuk magunkat. A szűk utcák néhol sikáto- rokká szűkülnek össze, itt-ott kisebb-nagyobb örmény templomokba pillanthatunk be.
A keresztény negyed legfőbb látnivalója a Szent sír temploma, amely valójában egy óriási épületegyüttes, amelyben fél tucat – kopt, örmény, etióp, görög és orosz orto- dox, katolikus – szentély található, mindegyik sajátos díszítéssel. A különböző felekezetek látszólag békésen megférnek egymással, de azért rendszeresen előfordulnak kisebb- nagyobb összezördülések, volt, hogy az iz- raeli rendőrségnek kellett szétválasztania a valamilyen apróság miatt egymásnak eső szerzeteseket.
A zsidó negyed legszentebb helye a Si- ratófal vagy a Kotel, ahol a zsidók az egykori úgynevezett „második templom” lerombolá- sát gyászolják. Alig néhány lépésre van innen az egyik jelentős mecset, a Sziklatemplom, amelynek aranykupolája meghatározó eleme a jeruzsálemi városképnek.
Krisztus nyomában
A jeruzsálemi arab negyed sikátoraiban, kifőzdék és boltocskák között vezet a Via Dolorosa, Krisztus kereszthalálának állomá- sait, az egyes stációk helyszíneit jól látható helyen jelzik az épületeken. Keresztény za- rándokok gyakran maguk is keresztet ci- pelve járják végig Krisztus szenvedésének útvonalát. A helyreállított zsidó negyed egyik látványossága a római idők egykori főutcá- jának rekonstruált részlete, amely a mai ut- caszint alatt több méter mélyen helyezkedik el. Egy kortárs freskón is megelevenedik az antik jeruzsálem, a festő ugyanakkor ki is kacsint a nézőkre. A Bibliából ismert Olaj- fák hegyét több helyről is megcsodálhatjuk, sőt fel is kereshetjük. A szálloda közelében álló egykori, ma már bezárt vasútállomáson érdekes spontán „tömegmegmozdulásba” futunk bele: modernizált zsidó népzenére táncolnak kicsik és nagyok, a hagyományos tánclépéseket stepaerobikkal kombinálva.
400 méter mélyen
Jeruzsálem magaslatai után a Holt-tenger mélységei felé vettük az irányt. A szóhasz- nálat nem véletlen, hiszen a tengerszint alatt 422 méteres mélységben fekszik az évtizedek óta zsugorodó, a tengereknél megszokott sókoncentráció tízszeresét tar- talmazó tó. Évente 90 centimétert süllyed a vízszint, így a korábban kiépített strandok többségéről is rövidebb-hosszabb sétával érhető el a tó. A sós vízben lebegni tényleg különleges élmény, a holt-tengeri iszappal érdemes bekenni a bőrünket is. Száradás után lemosva a sarat „babapopsi” finomságú lesz mindenünk.
Botanikus kert a semmiből
A Holt-tenger mellett számos kénes vizű termál- és ivóvízforrás is található. Az egyik ilyen helyen épült az Ein Gedi kibuc, ame- lyet érdemes felkeresniük az erre járóknak. A kibucban minden közösségi tulajdonban van. A hely lenyűgöző: az egykori sivatagból valóságos édenkertet varázsoltak a lakók néhány évtized alatt. A kis múzeumban láthatjuk azokat a régi fotókat, amelyeken az első telepesek fákat, bokrokat ültetnek a semmi közepén. Ma már hatalmas pálmák, fűszer- és gyógynövénykertek, gyümölcs- fák, virágágyások boldogítják a szemet min- denfelé. Korábban főleg mezőgazdasággal foglalkoztak a lakók, ma már a turizmus és vendéglátás a legfőbb tevékenység. A kibuc gyógy- és wellnesskúrákat kínál, szállodát, fürdőt és éttermet is üzemeltet.
A Holt-tenger közelében fekszik a zsi- dók történelmének egyik fontos emlékhelye, a Masszada erőd. Szintén Heródes király emelte a hegycsúcsra azt az erődöt, amely a rómaiak elleni felkelés idején a zsidók utol- só menedéke volt. A lázadók sokáig kitar- tottak a túlerővel szemben, de amikor látták elkerülhetetlen sorsukat, kollektív öngyil- kosságba menekültek a rabszolgasors elől. Az igazán sportos látogatók a kanyargós Kígyóösvényen közelíthetik meg az erődöt, a kevésbé fitteket lanovka viszi a csúcsra. 35 Celsius-fok fölötti hőmérséklet esetén azon- ban senkinek sem engedik meg, hogy meg- próbálja megmászni a meredek hegyoldalt.
Köszönjük az Izraeli Turisztikai Minisztérium, az El Al légitársaság és az MSE Tours meghívását.
