A túraszervezők pénzét lenyelő Skyline Centrum utazási iroda 2004-es csődje kapcsán a Magyar Turisztikai Hivatal (MTH) akkori vezetője, Székely György lapunknak azt nyilatkozta, hogy az utazásszervezési vagyoni biztosíték mértékének emelését, illetve a kauciókötelesség viszonteladókra való kiterjesztését mérlegelik a tour-operátorok védelmében. Azóta nem történt előrelépés az ügyben, sőt úgy tűnik, már nincs is napirenden az MTH-nál a jogszabály ilyen irányú módosítása. A hatóság azt javasolja a túraszervezőknek, hogy körültekintően válogassák meg viszonteladóikat.
– Tisztességesen működő touroperátorokat hoz vészhelyzetbe a jelenlegi jogszabály. A rendeletben foglalt biztosítási feltételeken azonnal módosítani kellene, mivel ez egy időzített bomba. Az előírás szerint ugyanis, ha egy utazásszervező a viszonteladó által megrendelt utat visszaigazolta, köteles az utast elutaztatni, függetlenül attól, hogy a viszonteladó a szervező részére a részvételi díjat átutalta-e. Visszaigazolni pedig kénytelenek vagyunk fizetés nélkül, hiszen egyetlen közvetítő iroda sem utal egy olyan utazásra, amelynek a visszaigazolása nincs a kezében és nem készült róla számla. Összességében, törvényi kereteken belül előfordulhat akár az is, hogy egy 15-20 fős csoport megrendelése esetén, amely nem kerül kifizetésre, akár tízmillió forintos kár érheti a tour-operátort. A vagyoni biztosítás erre az esetre nem terjed ki, sem a közvetítőé, sem a szervezőé. Az így keletkezett kár – saját hibáján kívül – egyértelműen a tour-operátort terheli, mert amennyiben nem teljesíti vagy nem is tudja teljesíteni az utas részére az utazást, a minisztérium felfüggeszti. Ebben az esetben a saját befizetett utasainak útja is veszélybe kerül. Ilyenkor már érvényes ugyan a vagyoni biztosíték, de az ügy kapcsán kialakuló botrány senkinek nem hiányzik. Ilyenkor mondják, hogy csak olyan utazásközvetítővel kell kapcsolatban állni, aki megbízható. De ki látja előre, hogy kinek milyen a pillanatnyi anyagi helyzete?
Székely György,
a Magyar Turisztikai Hivatal nemrégiben leköszönt elnökhelyettese:
– A „veszély” 1996 óta leselkedik a túraszervezőkre. Az akkor alkotott rendelet passzusa azóta is érvényben van, és a nemzetközi gyakorlattal összhangban kimondja, hogy az utazásszervező felelős az utasáért, és tartja a hátát a közvetítője hibáiért is. A józan üzleti logika azt diktálja, hogy ha valaki előállít egy terméket – amely ez esetben az utazási csomag – és azt kereskedelmi hálózaton keresztül értékesíti, ő tartozik a termékért felelősséggel. A normális üzleti kapcsolatok alapfeltétele pedig az, hogy a felek tájékozódjanak egymás pénzügyi hátteréről. Arra, hogy az utazásközvetítő ne hozhassa lehetetlen helyzetbe a túraszervezőt, a kettejük közötti szerződésnek kell garanciát nyújtania. Léteznek olyan kereskedelmi technikák, amelyekkel be tudja magát biztosítani a tour-operátor.
Molnár Gabriella,
a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének elnöke:
– A problémát mi is jól ismerjük, de nem mi vagyunk az utazási irodai rendelet megalkotója, hanem a Magyar Turisztikai Hivatal. Mi nagyon sokat dolgoztunk és dolgozunk azon, hogy a rendelet megalkotásakor a hivatal az utazási irodák érdekeit maximálisan figyelembe vegye, de a jogszabály – mint az EU-ban mindenhol – elsősorban a fogyasztó védelmét helyezi előtérbe. Az utazásszervezők a megfelelő fizetési feltételek kidolgozásával tudják csak elkerülni, hogy a nem jól megválasztott utazásközvetítő a befizetett előleget esetleg lenyelje.
Újabb légijárat indul Magyarország és Kína között, így idén júniustól immár egy hetedik kínai nagyváros, Sencsen is közvetlenül elérhető lesz Budapestről.
2023-ban több mint 1 millió tonna szén-dioxidot kibocsátását előzték meg az utazók azzal, ha buszos utazást választottak más közlekedési módok, például autó vagy repülő helyett.
A magyar főváros légikikötője ismét elnyerte a Skytrax „Kelet-Európa legjobb repülőtere” címét a World Airport Awards díjátadón. Az idei már zsinórban a tizenegyedik alkalom.
Olyan szakmai információk, amelyekről ritkán esik szó az európai szállodai és kiskereskedői területen piacvezetőnek számító német alapítású textilcég esetén.
A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?
