Horváth István elmondta: a 2012-ben elindított program alapvető célja a sertéságazatban tapasztalható visszaesés megállítása volt, és az ágazat teljesítményének fellendítéséhez szükséges feltételek megteremtése. Ez azért volt fontos, mert az elmúlt 20 évben Magyarországon a sertéshús fogyasztása a felére esett vissza. Most Magyarországon évente és fejenként egy-egy ember mintegy 25-26 kilogramm sertéshúst fogyaszt.

    Annak érdekében, hogy a sertéshús visszanyerje régi szerepét a magyar táplálkozásban, az ágazatban már eddig is több intézkedést hoztak. Alapvető fontosságúnak mondta, hogy ez év január 1-jétől az élő és a hasított félsertés áfája 27 százalékról 5 százalékra csökkent, amitől az átláthatóság és a versenyképesség növekedését várják. Az ágazat kifehérítését az tette szükségessé, hogy becslések szerint 10-40 százalék a feketegazdaság aránya ebben a szektorban.

    A kormánybiztos hangsúlyosan beszélt arról, hogy a sertéságazat versenyképességét növelni kell, ami egyben azt is jelenti, hogy a magyar növénytermesztésben előállított takarmányokat az állattenyésztésben, így a sertéságazatban is a mostaninál nagyobb mértékben kell felhasználni. Ez teremti meg annak a lehetőségét, hogy belföldön a jelenleginél több magyar jó minőségű sertéshús kerülhessen az emberek asztalára. Ennek érdekében  a Kiváló Minőségű Sertéshúst (KMS), amely Magyarországról származik, külön védjeggyel is megjelölik. A minősítési rendszert a Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács koordinciójával alkalmazzák majd.

    Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) társadalmi elnöke az MTI-nek elmondta: az ágazat teljesítménye a múlt évben az előzőhöz képest némileg visszaesett. Ez azt jelenti, hogy volumenben az ágazat 0,7 százalékos csökkenést könyvelhetett el a tavalyi évben. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a sertés- és marhahús-előállítás, továbbá a baromfihús előállítása, valamint a húskészítmény-gyártás összes árbevétele a múlt évben 677 milliárd forintot tett ki. A belföldi értékesítés 2,8 százalékkal csökkent, míg az export 6,7 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. A húskészítmény-gyártás árbevétele - ebbe a sertés- és baromfikészítmények gyártása is beleértendő - 160 milliárd forintot tett ki. A húsfeldolgozás árbevétele tavaly 277 milliárd forintra rúgott, míg a baromfiipar árbevételét 239 milliárd forintban regisztrálták.

    A Hússzövetség elnöke szerint az ágazatban tevékenykedő feldolgozók tavaly sem tudták érvényesíteni a feldolgozás során felmerült költségek növekedését. Erre példaként említette a bőrös, szalonnás félsertést, amelynek ára 0,8 százalékkal volt kevesebb, mint az előző évben. Így az ágazat múlt évi eredménye a nulla körül ingadozik majd - jelentette ki Éder Tamás.

    A húsvéti forgalomról szólva jelezte: a füstölt áruk forgalma 2-3-szorosa a húsvét előtti hetekben  szokásosnak. A becslések szerint ilyenkor mintegy 5-8 ezer tonna füstölt áru fogy el, amelynek értéke mintegy 6-9 milliárd forintot tesz ki.

    Gombos Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeleti főosztályának vezetője pedig az ellenőrzések fontosságáról beszélt. Külön is kiemelte, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság egyrészt az élelmiszerek biztonságos fogyasztásának feltételeit vizsgálja, másrészt viszont az ágazatban működő cégek tevékenységét is ellenőrzi. A múlt évi ellenőrzések alapján valamivel több mint 900 millió forint bírságot szabtak ki azokra, akik a különböző jogszabályok támasztotta követelményeknek nem feleltek meg. Jelezte: az élelmiszerlánc-biztonságért felelős hatósági emberek most a húsvéti árukat ellenőrzik április 7-21. között.